TÖRJÜK MEG A TURÁNI ÁTKOT, TÉRJÜNK VISSZA ŐSVALLÁSUNKHOZ!

TECHNIKAI SZÁM helyett (az alkotmányellenesen korlátozó új egyháztörvény miatt) idén már a jogutód vallási tevékenységet végző egyesületünk adószámának javára tehetik meg 1%-os felajánlásaikat:
 

Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyesület

adószám: 18293364-1-19.

 
Segítségüket előre is és utólag is nagyon köszönjük!

1809 volt a technikai számunk -reméljük még nem végleges a múlt idő-, amíg az inkvizíciós tanács el nem törölte.
 
Tisztelt Érdeklődő!

Őseinknek, akik szabad, vidám, büszke hódítóként szerezték meg ezt a földet, nagyszerű tettükért ezer év sötét, kalodaszagú elnyomás jutott. Nekik ezer évig egyáltalán nem volt választásuk, hogy megfizetik-e az idegen beszedőknek a dézsmát a verejtékükkel művelt föld terményeiből, odaadják-e az ávósnak a szájuktól megvont utolsó falatot – kegyetlenül lakolt az, aki nem fizette a tizedet, nem tűrte a padlássöprést.
 
Ma legalább az adónk 1%-a erejéig mi választhatjuk meg, hogy egész éves munkánk eredményének ezt a kis részét kinek adjuk. Kérjük adója 1%-val támogassa Ön is az ezer évig üldözött és elnyomott, újra szárnyát bontogató egészséges, organikus létszemléletet, az ősmagyar vallást!


A feladatunk nagy: újjá kell építenünk azt, amit ezer évig csak romboltak; azt, ami a leginkább emberi, és egyúttal sajátosan magyar is. A folytatólagosságot eleinkkel, Árpád korával a vérünk teremti meg: ez a közös leszármazás a jogalap, mely összeköt a régiekkel, és nem elválaszt. A régi bölcsességhez vezető híd maga e jogalap; nem támadó, nem kirekesztő, nem irányul senki ellen. Ugyan a Nap ezer éve alábukott már, az ezer év azonban nem jelent felejtést, végleges megszakadást – a jogalapunk, az őseink végtelen lánca feljogosít minket arra, hogy mint ahogy Vata fél évszázad után, úgy mi akár ezer év után is őseinkhez, őseink szakrális rendjéhez, a Naphoz forduljunk. A magyar vallás – természetesen – etnocentrikus vallás: mi magyar módon, a mi őseinken keresztül hívjuk fel a hatalmas, misztikus, történelem előtti egyetemes hagyományt, szólítjuk meg a felső világot…

Célunk, hogy a támogatásokat az utolsó fillérig arra fordítsuk, hogy a vidám, egészséges, természetes ősi hagyományt átnyújtsuk a ma emberének és egészséges, a kancsal varázslatokra, látomásos tévtanokra, de a modern közömbösségre is immunis közösséget építsünk. A tavasszal induló előadás-sorozatunk (részletek a szórólapokon és a honlapon) valamint a tervbe vett további tudományos, non-profit előadások technikai költségeinek biztosítása csakúgy, mint a célirányos történészi és néprajzi kutatómunka támogatása (több történész és néprajzkutató dolgozik önzetlenül a hagyomány részleteinek hiteles feltárásán) szükségessé teszi az Ön segítségét is. A felajánlásokból pogány emlékhelyeket kívánunk kialakítani, az első, somlóhegyi kultuszhely már kialakítás alatt van. Célunk, hogy a támogatásokból újra felépülhessen a hely, ahol szert ülhetünk, áldomást tarthatunk; célunk, hogy hagyományőrző tábort, rendezvényeket szervezhessünk az arra fogékonyaknak. Csakúgy, mint tavaly, túrákat szervezünk szakrális helyekre, ősi emlékekhez. A nyári és téli nap-ünnepek, a szerek, az ismeretterjesztés is az éves feladataink között szerepel. A nekünk adott támogatások nem a munka világától ódzkodó plébániák lakóinak kényelmi kiadásaira megy, nem is önjelölt próféták luxusnyaralóira. A magyar vallás közösségének tagjai önzetlen munkájukkal építik azt, amit ezer év sem tudott lerombolni; eredményeinkről rendszeresen be foguk számolni a honlapon, a fórumban és rendezvényeinken.

Abban továbbra sincs választásunk, hogy adónk többi része, a modern „dézsma” kinek a zsebét tömi – ahogy őseinknek sem volt az elmúlt ezer évben. A dézsmaszedők örökösei, a „nagy” egyházak csakúgy, mint a padlássöprők utódai, az egyes politikai pártok és szervezetek jelenleg is közvetlen költségvetési támogatásban részesülnek. Nekünk viszont az 1%-os támogatások jelentik azt az anyagi segítséget, ami fenti céljaink maradéktalan megvalósulásához szükséges.

Meghallottuk az évezredek szívdobbanását, és karunk tele van tetterővel. Ivókürtjeinket újra megmerítjük az ősi hagyomány emberemlékezet előtti időktől hömpölygő folyamában és azzal a mai kor terméketlen földjét öntözzük; felvállaljuk az ősi és mégis minden ízében a jelen kor kérdéseit megválaszoló hagyományt és tettekre váltjuk azt.

Kérjük az Ön segítségét ebben a hatalmas munkában!
 
 
Árpád Rendje